Finnish Approach to Pupil’s Wellbeing: How to Bring More Activity, Fun and Joy to Classroom
A kurzus során egy hatnapos, a finn oktatási rendszer jóllétközpontú szemléletére épülő
továbbképzésen vettem részt. A program középpontjában a tanulók és a pedagógusok jólléte, a
pozitív pedagógia, az erősségalapú megközelítés, valamint a mozgás és a tanulási környezet
szerepe állt. A képzés során nemcsak elméleti ismereteket szereztem, hanem számos gyakorlati
módszert és ötletet is megismertem, amelyeket a saját tanítási gyakorlatomban is hasznosítani
tudok.
Az első napon megismerkedtünk a kurzussal, a szervező intézménnyel és a programmal. Az
ismerkedést különböző ice breaker feladatok segítették, amelyek jó lehetőséget teremtettek arra,
hogy a különböző országokból érkező résztvevőkkel könnyen megismerkedjünk. Különösen
hasznosnak találtam, hogy bemutathattuk egymásnak saját iskoláinkat és intézményeinket, hiszen
így betekintést nyerhettünk más országok oktatási gyakorlatába, és összehasonlíthattuk az eltérő
lehetőségeket és kihívásokat. A nap másik fontos témája a finn iskolákban megjelenő jóllét
támogatása volt. Megismertük azt a szemléletet, amely szerint a jóllét nem csupán egy állapot,
hanem fejleszthető készség is. Ez számomra azért volt fontos, mert megerősített abban, hogy az
iskolának nem kizárólag a tananyag átadására, hanem a gyermekek érzelmi és szociális
fejlődésére is figyelmet kell fordítania.
A második nap a pozitív pedagógiáról és a pozitív pszichológiáról szólt. Megismerkedtünk a
PERMA-modellel, amely a jóllét különböző összetevőit rendszerezi. A modell segítségével jobban
megértettem, hogy a tanulók jóllétének támogatása több különböző terület együttes
figyelembevételét jelenti. A nap során mindfulnesshez kapcsolódó, az osztályteremben is
alkalmazható gyakorlatokat is kipróbáltunk. Ezek különösen hasznosnak bizonyultak, mivel
egyszerűen beilleszthetők a tanórákba, és segíthetnek abban, hogy a tanulók figyelme
rendezettebbé váljon, illetve tudatosabban legyenek jelen az adott helyzetben. Fontos tapasztalat
volt számomra, hogy a jóllét támogatásához nem feltétlenül szükséges bonyolult foglalkozásokat
szervezni, hanem akár néhány perces, jól megválasztott tevékenység is sokat jelenthet.
A harmadik napon az erősségalapú osztályterem került a középpontba. Megismerkedtünk a
karaktererősségek fogalmával, valamint a finn „See the Good” módszerrel. A módszer arra
ösztönöz, hogy elsősorban azt vegyük észre a tanulókban, amiben jók, és ezekre az erősségekre
építsünk a fejlesztés során. Ez a megközelítés azért volt különösen szimpatikus számomra, mert a
hagyományos, hiányosságokra koncentráló szemlélettel szemben a tanulók pozitív tulajdonságait
és képességeit helyezi előtérbe. A „Positive CV” workshop során saját erősségeinket is
végiggondoltuk és bemutattuk. Ez nemcsak önismereti szempontból volt érdekes, hanem
pedagógusként is hasznos tapasztalatot jelentett, hiszen megtapasztalhattuk, milyen érzés
tudatosan a saját pozitív tulajdonságainkra koncentrálni. Ez segített abban is, hogy jobban
megértsem, milyen lehet ugyanez a folyamat egy gyermek számára.
A negyedik nap a mozgás és a jóllét kapcsolatával foglalkozott. Megismertük a finn „Schools on
the Move” program célját és működését, valamint azt, hogyan lehet a mozgást a hagyományos
iskolai nap természetes részévé tenni. A „Move-inspired school day” során saját magunk is
megtapasztalhattuk, hogyan építhetők be különböző mozgásos elemek az iskolai
mindennapokba. Számomra ez azért volt hasznos, mert megmutatta, hogy a mozgásnak nem kell
feltétlenül külön testnevelésórát jelentenie. Rövid mozgásszünetekkel, aktív tanulási feladatokkal
vagy a tanulási környezet átalakításával is növelhető a gyermekek aktivitása. A környezet jóllétet
támogató szerepével is foglalkoztunk, majd akcióalapú tanulási példákat próbáltunk ki. Ezek az
ötletek különösen jól alkalmazhatók lehetnek olyan tanórákon, ahol a hosszabb ideig tartó ülés
miatt a tanulók figyelme könnyebben csökken.
Az ötödik napon összefoglaltuk a kurzus során megszerzett ismereteket és tapasztalatokat, majd
saját terveket készítettünk arra vonatkozóan, hogyan tudjuk a tanultakat a saját intézményeinkben
alkalmazni. Fontosnak tartottam ezt a részt, mert így nem maradtunk meg pusztán az elméleti
ismeretek szintjén, hanem konkrétan át kellett gondolnunk, mely módszereket és ötleteket tudjuk
a saját környezetünkben felhasználni. A „Sharing is caring” keretében megosztottuk egymással
terveinket és tapasztalatainkat, ami újabb ötleteket adott, és lehetőséget biztosított arra, hogy
más résztvevők megoldásaiból is tanuljunk.
A hatodik nap elsősorban a kulturális tapasztalatszerzésről és az egyéni reflexióról szólt. A fogadó
helyszínhez kapcsolódó szervezett kulturális programokon vettünk részt, amelyek révén nemcsak
a képzés szakmai tartalmával, hanem a helyi kultúrával és környezettel is közelebbről
megismerkedhettünk. Az intézmény által szervezett pikniken minden résztvevő készült egy
jellegzetes hazai étellel, melyet bemutatott és megosztott a többiekkel. A nap végén értékeltük a
kurzust, áttekintettük a megszerzett kompetenciákat, visszajelzéseket adtunk, majd átvettük a
részvételt igazoló tanúsítványt.
Összességében a kurzust szakmailag és személyesen is nagyon hasznosnak tartottam.
Különösen értékes volt számomra, hogy a finn oktatásban nagy hangsúlyt kap a gyermekek
jólléte, a pozitív megerősítés, az egyéni erősségek felismerése és a mozgás támogatása. A
képzés megerősített abban, hogy a tanulási folyamat eredményessége és a gyermekek jólléte
szorosan összefügg egymással. Számos olyan egyszerűen alkalmazható módszert ismertem meg,
amelyeket a saját tanóráimon is fel tudok használni, legyen szó mindfulness-gyakorlatokról,
erősségalapú feladatokról, mozgásos tevékenységekről vagy a tanulási környezet tudatosabb
kialakításáról. Emellett a más országokból érkező pedagógusokkal való együttműködés is sokat
adott számomra, hiszen lehetőségem nyílt megismerni más oktatási rendszereket és különböző
pedagógiai megoldásokat. A nemzetközi környezetben az együttműködési készségem és az angol nyelvtudásom is sokat fejlődött.
