Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános,
Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet
Itthonról haza
Határtalan hazaszeretet Kárpátalján

Magyarságunk megélésének talán egyik legfelemelőbb eseménye, ha határon túli településeken élő, magyar ajkú, magyar szívű, magyar lelkű honfitársainknál vendégeskedhetünk. Erre volt lehetősége annak a 40 pedagógusnak, akik részt vettek a Határtalanul Akcióprogram támogatásával megvalósított 5 napos tanulmányi úton. A cél – a jótékonykodás mellett - a külhoni pedagógusok életének, valamint Kárpátalja építetett és természeti értékeinek a megismerése volt.

Utunk első állomásaként a záhonyi határtól alig pár kilométerre található Szürtei Középiskolához érkeztünk. Velük már több közös program fűz minket össze. A közel 300 fős diákság nagy része magyar ajkú, de sok ukrán nemzetiségű gyermek is tanul az iskolában, alacsony színvonalú infrastrukturális körülmények között. A tantestületben szintén ez a két nemzetiség lelhető fel, akik a nehézségek ellenére becsülettel, innovatív szemlélettel nevelik a növendékeket. A hagyományok ápolása, a magyarságtudat erősítése a mindennapok része. S bár a magyar gyerekek is tanulnak ukránul, a március 15-i megemlékezéshez köthető műsort ízes anyanyelven vitték színpadra. A pedagógusokkal történt interaktív beszélgetések során megtudtuk, hogy milyen módon tudják átadni a tudás mellett a magyarságtudatot egy olyan rendszerben, mely egyre több módon igyekszik akadályozni érvényesülésüket. A nyelvtörvény az elemi iskolát elvégzőknek kötelezővé teszi, hogy az érettségi előfeltételeként ukrán vizsgát tegyenek, ami sokaknak nem sikerül, így a továbbtanulás számukra nem biztosított. Ezért sok fiatal az anyaországban, illetve a szomszéd országokban vállal inkább fizikai munkát.

Másik testvérintézményünkben, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban kifejezetten a tehetséggondozásra helyezik a hangsúlyt. Az 1991-es újraindulástól számolva közel 700 gyermek jutott be valamelyik határon inneni vagy túli felsőfokú oktatási intézménybe, azonban legtöbbjük nem tér vissza Kárpátaljára. Honismereti  vezetőnk, egy alig 20 éves fiatalember ebből a szempontból is kivételnek számít: Mátyus Dávid a szűkebb hazájában képzeli a jövőjét, őrizve népének múltját.

Utunk során természetesen felkerestük a nevezetes magyar történelmi és emlékhelyeket: jártunk a az ungvári várban és a skanzenben, a munkácsi várban, meglátogattuk a vereckei millecentenáriumi emlékművet. Megemlékeztünk a sztálini rezsim áldozatairól Szolyván, jártunk a tiszaújlaki Turul emlékműnél és a tiszacsomai Árpád – kori temetkezési helyen is. Megtekintettük a magyar értékeket őrző beregszászi múzeumot, a Perényi-kastélyt és a técsői református templomot is.

Lehetőségünk nyílt páratlan természeti szépségeket is megismerni a Kárpátokban: a Fekete- és a Fehér-Tisza látványos összefolyásánál saját szemmel láthattuk, hol találkozik a két óriás, és lesz belőle egy nagy folyó, valamint jártunk Európa mértani középpontjánál is.

Szerencsére utunk során nem tapasztaltunk negatív diszkriminációt, nem ért minket atrocitás magyarságunk miatt, sőt! Mindenhol hihetetlen vendégszeretettel, házias ízekkel, párját ritkító kedvességgel fogadtak minket. Nem idegenek voltunk, hanem testvérek. Egyszerre kaptunk jó példát a hagyományok ápolásának fontosságáról, miközben tovább erősödött bennünk az érzés: a kárpátaljai magyarok számítanak ránk!

Egy kis hangulatvideó az utazásról ITT!