Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános,
Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet
Az őszi szünetig hátra van még :-): 7 nap
Olaszországi tanulmányi kirándulás
Élménybeszámoló

Az idei tanévben is lehetőségünk nyílt végzős diákokként, hogy egy felejthetetlen hetet eltöltsünk az olasz Riviérán. Már kilencedikben, amikor elsőnek beléptünk az iskola kapuján hatalmas téma volt, hogy utolsó évünket egy olasz tanulmányúttal koronázhatjuk meg. Az évek során nem teltek el úgy napok, hogy ne tettünk volna említést róla, ne került volna szóba. Mindenki izgatottan tervezgette, hogy mit szeretne majd csinálni, mi az, amit mindenképp meg fogunk kóstolni, kikkel lesz egy házban és mit fog viselni a nyaralás alatt. Ahogy elérkezett az utazásnak a napja, az iskolát a bőröndjeink hada népesítette be a diákok helyett. Mindenki arcára a türelmetlen várakozás jelei ültek, hiszen négy éve vártunk erre a napra. Amint megérkeztek a buszok utoljára elbúcsúztunk szeretteinktől és végre elindultunk a jól megérdemelt pihenésünk felé. Utunk során velünk tartottak osztályfőnökeink, osztályfőnök helyetteseink, továbbá néhány szaktanárunk is.A tanulmányi kirándulásra minden szaktanárunk kedveskedett nekünk egy-egy feladatlappal, amit az osztály csoportokban oldott meg.


Hétfőn a 12 órás utunk vége Cavallinohoz vezetett, ahol a szálllásaink voltak. Kisebb várakozás után elfoglalhattuk karavánjainkat és kipihenhettük az út fáradalmait. Délután az első programunk az ottani tengerpart meglátogatása volt. Amint megláttuk a végtelenségig nyúló kékséget, rögtön el is felejtettük a hosszadalmas busz utat és csak arra tudtunk gondolni, hogy az elkövetkezendő egy hétben minden nap élvezhetjük ezt a látványt.

Csoportosan kezdtük el fölfedezni a partot. Voltak, akik rögtön a hullámok közé vetették magukat, voltak, akik a napozás mellett döntöttek és voltak olyanok is, akik szebbnél szebb kagylók gyűjtésébe kezdtek. Ezek mellett igénybe vettük a röplabdapályát is és még futballozni is volt lehetőségünk. Az estéinket kisebb csoportokban töltöttük. Beszélgettünk, pizzáztunk és csak úgy élveztük a jóleső semmittevést. A keddi napot a közeli piactéren töltöttük, ami a vártnál sokkal nagyobbnak bizonyult. Itt lehetőségünk volt különféle ajándékokat vásárolni és alkudozni az eladókkal, akik néha kissé rámenősnek bizonyultak.

A közeli szupermarketben pedig szemügyre vehettük az olasz boltok kínálatát. Szembetűnő különbséget a húsos pultnál fedeztünk föl, ugyanis mindenféle halat, tengeri herkentyűt árultak. A szerdai illetve a csütörtöki napunk bizonyult a legmozgalmasabbnak. A szerdát egy kis hajókázással kezdtük, úticélunk pedig nem más volt, mint Velence. Közösen megnéztük a Szent Márk teret és a Szent Márk székesegyházat. Ezt követően kaptunk némi szabadidőt, amit csoportosan városnézéssel és vásárlással töltöttünk. Az utunk viszont itt nem ért véget. Következő megállónk Murano volt, ahol betekintést nyerhettünk az üvegfújás rejtelmeibe. Ezt követően áthajóztunk Buranoba, ahol a város szépségeivel ismerkedhettünk meg. Már messziről feltűnt nekünk az eltérő építkezési stílus, hiszen a házak a szivárvány színeiben pompáztak. Mindenképp érdekes volt egy szigetlakó környezetére pillantást vetni, ahol is a hajókkal, csónakokkal való közlekedés olyan gyakori, mint amilyen nálunk az autó használata.
Csütörtöki napunkat Sirmioneval indítottuk, ahol egy nevezetes várban tettünk látogatást. A város egyébként a fagyijáról híres, így nem volt meglepő számunkra, hogy minden utcában fagyizókba botlottunk. Minden turista hatalmas gombóc fagylalttal járta a szűk kis utcákat a város felfedezése céljából. Sirmione után Verona volt a következő célunk. Az Arena amfiteátrum megtekintése után megnéztük a híres, nevezetes Júlia erkélyt, ahol hozzánk hasonlóan turisták tömkelege tömörült össze, hogy egy pillantást vethessen az építményre és egy képet készíthessen róla. Ha valaki szerencsésebb volt és a nagy tömegen átverekedte magát, még a szobrot is megérinthette, amely a szerelemben való szerencsével ruházta föl őt. Az utolsó megállónk pedig Padova volt. Itt megtekinthettük a Szent Antal bazilikát és egy rövid városnézés után fáradtan, de élményekkel gazdagodva visszatértünk a szállásra. A hátralévő napjainkat már csak pihenéssel és szórakozással töltöttük, amit nagyon élveztünk.
A vasárnapunk a már ismert 12 órás úttal fejeződött be, aminek a végén a családjaink nagy örömmel vártak minket.

 

Tóth Krisztina és Forgács Enikő, 12.B osztályos tanulók