Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános,
Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet
Petőfi és az 1848-49-es emlékhelyek nyomában
Tanulói összefoglaló és élménybeszámoló a hét napjairól

2018.május 28. hétfő, első nap.


Reggel 6:00-kor az iskola udvaráról indult útjára osztályunk, a 10. A osztály. Hosszú útnak álltunk elébe. Határátkelés után első állomásunk Nagyvárad volt, ahol osztálytársunk, előadását hallgathattuk meg Nagyvárad történelméről. Nagyváradon megtekintettük a székesegyházat, de az ortodox pünkösd miatt a múzeumba nem tudtunk bemenni. Kutattuk a 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit, több kevesebb sikerrel. Utunkat a Királyhágó felé vettük, ahol egy 10 perces pihenőt kaptunk. A körülöttünk magasodó hegyek közül megjegyeztük a Vigyázó nevét, ami épp 1848 méter magas volt. Ezután továbbindultunk Körösfőre, ahol megtekintettük a gyönyörű kazettás mennyezetű református templomot és a templom domb alatt Vasvári Pál őrnagy halálának és az általa szervezett Rákóczi szabadcsapat 400 áldozatának emlékhelyét. Majd tovább haladtunk Kolozsvárra. Kolozsváron felkerestük a Teleki-házat a fő téren, megtekintettük Mátyás király szülőházát, a Szent Mihály templomot, majd a Házsongárdi temetőt. Ez egy nagyon nagy temető, hírességek, színészek, orvosok, történelmi személyiségek vannak ide eltemetve és a honvéd közkatonáknak és a hősöknek is emlékhelye. Torockó, a székelykő alatt volt az utolsó településünk ahol megálltunk és eltöltöttük az első éjszakát. Véleményem szerint ez nagyon szép hely volt és az első nap nagyon jól telt.

Puporka Kevin, Nagy Marcell 10.A

 

 

2018.május 29. kedd, második nap.


Torockóról Nagyenyedre utaztunk tovább. Itt megemlékezést tartottunk az 1848-novemberétől egészen 1849 januárjáig tartó szörnyű vérengzésekről és az etnikai polgárháborúról. Marcell kiselőadást tartott nekünk Erdély etnikai összetételéről és a magyarság helyzetéről, lehetőségeiről a mai Romániában. Innen tovább indultunk Erdély történelmi fővárosába Gyulafehérvárra. Megtekintettük a várat, amelyet a magyarok sajnos sikertelenül ostromoltak 1849-ben. Aztán a városban tovább sétálva az érseki székesegyházat,a amelynek egy részét éppen renoválták. Itt másik két osztálytársunk tartott nekünk egy igen szép és sokat mondó előadást. Szabadidőnk is volt, amit a legtöbbünk fagyizással és vásárlással töltött. Elindultunk az új szállásunkra Szovátára. Az út során nagyon jól éreztük magunkat, zenét hallgattunk és énekeltünk. Amikor beértünk az új helyünkre beköltöztünk a szobáinkba és lementünk vacsorázni. A helyi diákok végül csak másnap jöttek, így mi aznap kimehettünk a városba 22.30-ig. Leültünk a Medve- tó partján, zenéket hallgattunk, beszélgettünk és jól éreztük magunkat.

Joó Ágota 10.A

 

2018.május 30. szerda, 3.nap.


Ezen a napon kimondottan a 48-as szabadságharchoz kapcsolódó helyszíneket látogattuk meg. Az első állomás Segesvár volt, amihez Bem tábornok nevét és Petőfi állítólagos halálát, eltűnését köthetjük.
Belépve a várba szép panoráma tárult elénk, a szász házak szorosan egymásra épültek már-már érintették egymást. Láthatóan sok torony maradt fenn, ezen kívül megfigyelhetők voltak a szegletes, íves ablakok és a szemes tető. Megtekintettük a Petőfi szobrot és tiszteletünk jeléül megkoszorúztuk. Ezután szabadidőnk volt, bejártuk az egész várat és ajándéktárgyakat vásároltunk a családtagjainknak, barátainknak.
Ezután az utunk Fehéregyházára vezetett, ahol miután rendbetettük az emlékmű környezetét, megtisztítottuk a gaztól a virágos kertet, tiszteletünket kifejezve emlékszalagot helyeztünk el. Ezt követően a közeli Petőfi Múzeumba látogattunk el, ott megfigyelhettük a fehéregyházai csatáról készült makettet és egy érdekes filmet is nézhettünk Petőfi életéről, irodalmi és politikai munkásságáról.
Egy rövidebb buszozást követően Székelykeresztúron állt meg a busz, megtekintettük azt a helyet, ahol Bem és Petőfi a segesvári csata előtti utolsó éjszakáját töltötte.
A visszafele vezető úton áthaladtunk Tamási Áron szülőhelyén, Farkaslakán. Érdekesség, hogy Farkaslaka és Székelyszentlélek határán található egy Jézust ábrázoló műalkotás, a Jézus szíve kilátó.
Mielőtt visszatértünk a szovátai szállásra felkerestük az ottani Petőfi szobrot, a környezetébe virágokat ültettünk és a kirándulás lezárásaképp itt is elhelyeztünk egy emlékszalagot.
Ezután a szálláson a vacsorát követően az ottani diákokkal tartottunk közös programokat, Erdély népművészetéről tartottunk kiselőadásokat, énekeltünk és beszélgettünk.
Az egész napot összevetve sok szép helyen jártunk és emellett sok érdekes dolgot is hallhattunk. Az esti program pedig tökéletes lezárása volt a napnak.

Papp Csenge 10.A

 

 

2018.május 31.csütörtök, 4.nap.

 

Csütörtökön, az utolsó előtti napon már kissé fáradtan, de még mindig lelkesen ébredtünk. Szokásosan reggel 7-kor felkeltünk, hogy 8-ra biztosan elkészüljünk a reggelihez, ami minden nap nagyon finom volt. Amikor mindenki elfogyasztotta, Tanárnő ismertette a programot. Elmondta, hogy a mai napot Parajdon indítjuk a sóbányában, amely egyből jó kedvvel töltött el minket, hiszen páran már ismertük a helyet, páran pedig csak szimplán nagyon kíváncsiak voltak, mert tudtuk, hogy nagyon különleges lesz. Amikor leértünk a bányába nyárias öltözékünkben, mindenki meglepődött, hogy milyen hűvös van és jobban fel kellett öltöznünk. Ezután egy nagyon hosszú, szinte végeláthatatlan lépcsőn sétáltunk le együtt azt hittük, sosem fogunk leérni. Az ismertetők elolvasása után szabadon körülnézhettünk. Mi négyen egyből megrohamoztuk a hintákat. Leültünk hintázni és beszélgettünk, majd szétnéztünk az ott található boltokban és büfékben. Aztán sétáltunk tovább és csodálkozva tapasztaltuk, hogy ez a sóbánya még kalandparkot és különböző szórakozási lehetőségeket is tartalmaz, amelyeket sajnos nem volt időnk kipróbálni.
Ezután Korondra mentünk tovább, ahol vásárolni lehetett a bazársoron.
A délutáni program izgalmasnak ígérkezett. Fürdőruhát véve, a Rigó tóhoz mentünk, ahol iszapos dagonyázás és fürdőzés várt ránk. A tó annyira sós vizű volt, hogy aki gyengébben úszik, az sem süllyed benne el. Jó páran kipróbálták ezt és koszosan, iszapszagúan, de vidáman indultak vissza a szállásra. Amikor visszaértünk mindenki egy alapos zuhanyzással kezdett majd pihentünk egy kicsit a vacsoráig.
Este kvízjátékkal lezártuk a hetet. A héten elhangzott információkból voltak kérdések, amikre összességében nagyon sok jó választ tudtunk adni és mindenhez kötődött 1-1 emlék vagy egy vicces történet. Nap végén fáradtan mentünk a szobánkba, kicsit szomorúak voltunk, hogy vége a kirándulásunknak, de egyben nagyon boldogok is, hogy ilyen sok emlékkel gazdagodtunk. Mindenki hamar elaludt a hosszú nap után és már kicsit mindenkit húzott haza a szíve, így vártuk a péntek reggelt.

Aleva Zsófia 10.A

 

 

2018.június 1. péntek, 5. nap.


Az utolsó nap korán kellett kelnünk, hogy időben elkészüljünk, bepakoljunk és megreggelizzünk. Reggel 6 óra 45- kor bepakoltuk a csomagokat a buszba és 7 órakor lementünk az ebédlőbe reggelizni. A reggeli végén mindenki felvette úti csomagját, amiben finom szendvicsek voltak. Ezután 22 perc múlva buszra szálltunk és elindultunk. Dés felé megálltunk egy pihenőhelyen és utána Koltónak vettük az irányt. Az út 2 óra volt odáig, de nagyon jó hangulatban telt. Amint megérkeztünk megpillantottuk a Teleki kastélyt, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia az esküvő után a mézes heteket töltötte. A múzeumot viszont a művelődési házban tudtuk megtekinteni, mert a kastély felújítás alatt állt.Nagykárolyban megtekintettük a Károlyi-kastélyt ahol éppen egy filmet forgattak. Hamar indultunk is haza, a határon gördülékeny volt az ellenőrzés. Hosszú út után este 8 órakor megérkeztünk Egerbe. Mindenkit vártak a szülei.

Molnár Sára, Antal Anett 10.A