*public.site.jump_to_content*

Beszámolók Írországból!

A mi első hetünk Írországban elég gyorsan eltelt. Az egész hetet azzal töltöttük, hogy ismerkedtünk a tanárainkkal, az itteni órákkal és a velünk egyidős diákokkal. Dorina és én Longfordba járunk iskolába a Meán Scoil Mhuire nevű helyre. Az egyenruhát ugyan nem könnyű megszokni, viszont napról napra egyre inkább részesei vagyunk a mindennapoknak. Az iskola épülete régi, de a külsője gyönyörű. Nem csak az iskolát fedeztük fel, hanem a várost is. Amikor végzünk az óráinkkal, csupán pár perc séta után a város szívében találjuk magunkat, ahol számos hangulatos kávézót és éttermet próbáltunk már ki a héten. Az időjárás szerencsére többnyire kedvezett nekünk, úgyhogy megúsztuk azzal, hogy hideg van, de nem szakad az eső. Szombaton négyen felmentünk körülnézni Dublinban. A város tele volt élettel, és ugyan még csak november eleje van, de a karácsonyi hangulat már számos helyen elkezdődött. Először elsétáltunk a Dublin portálhoz, majd megnéztük az Ír Nemzeti Galériát és a Trinity College-ot is. Végül bejártuk a Temple Bar negyedét a városnak, és egy hosszú hazaúttal zártuk az első hetet.

(Zara)

 

Az Ersmus+ program keretében november elején érkeztünk Írországba, ahol 4 hetet fogunk eltölteni Szilassal a Glenamaddy Community School-ban.

Már az utazás is tele volt élményekkel és kihívásokkal. A repülőút hosszú volt, és ráadásul 1 órát késtünk is. A dublini repülőtérről egy kisbusszal vittek el minket Athlone-ba, ami körülbelül másfél óráig tartott. Athlone-ból még egy fél órás út várt ránk, míg megérkeztünk a kijelölt fogadócsaládokhoz. Vasárnap már meg is kezdődhetett az ismerkedés és a beilleszkedés. Úgy érzem gyorsan meg tudtam találni a közös hangot a családdal. A hétvégén még sikerült eljutni egy régi ír várhoz, ahova meglepetésemre ingyen be lehetett menni.

Az első iskolai napon rögtön az igazgató üdvözölt még a bejáratnál. Még órák előtt a gondnok körbevezetett minket az iskolában. Ezután kiválasztottuk az óráinkat, és már kezdődhetett is a tanítás. Több olyan tantárgyam van, ami Magyarországon nincs, ezért azokkal meggyűlt egy picit a bajom. Rengeteg új embert sikerült megismerni már egy hét alatt is, és a legtöbbjükkel jól el lehet beszélgetni. Sokan érdeklődnek is Magyarország iránt, úgyhogy mindig van miről beszélni.

A héten az iskolában “wellbeing week” vol,t ami annyit takar, hogy minden nap egy tanár helyett a mentális egészségről tartanak előadást különböző szakemberek. Csütörtökön az előadás helyett viszont egy kis séta volt. Szombaton elmentünk egy moziba megnézni egy filmet, míg vasárnap egy focimeccset láttunk, ahol sajnos vesztett a helyi csapat.

A családommal szinte mindennap beszélünk, így nem vagyok teljesen elszakadva a magyarországiaktól. A barátaimmal ugyanezt tudom elmondani, nagyon jólesik, hogy még ilyen távol is tartjuk a kapcsolatot. Nagyon szépen szeretném megköszönni a segítséget Dobos Edina tanárnőnek, hiszen nélküle nem lennénk most ott, ahol vagyunk, nagyon hálásak vagyunk neki!

(Boti)

 

Az első hetem során rengeteg élményben volt részem. Egy nagyon kellemes kisvárosban, Ferbane-ben élek, ahol minden közel van egymáshoz, és a főutca mindössze öt perc sétára található a házunktól. Van itt egy gyönyörű templom, sok remek bolt és számos látnivaló. A kedvenc helyem az iskola, ahol sok érdekes tantárgyat tanulunk, amelyek Magyarországon nem részei a tantervnek – például építészetet és mezőgazdasági ismereteket. Bálint, aki szintén a Gallen Community School tanulója, formatervezés órára jár, és már ez az egy hét is fantasztikus élmény volt számunkra.

Jól beilleszkedtünk, nagyon szeretjük a helyünket, a családok kedvesek és vendégszeretők. A programvezetőnk, Majella, rendkívül segítőkész, és bármiben számíthatunk rá. Az időjárást viszont kissé nehezen viselem, mert érzékeny az orrom, és gyakran folyik.

Bálinttal már tucatnyi kedves emberrel megismerkedtünk – ha nem még többel – és nagyon élvezzük, hogy nap, mint nap kapcsolatba kerülhetünk velük. Az ír konyha is remek: sok burgonyát esznek, és nagyon jól főznek. Bálinttal és két másik cserediákkal, Santiagóval és Norával elmentünk túrázni, és a táj lélegzetelállító volt. Nagyon tetszenek az itteni madarak is.

Összességében már ez az első hét is fantasztikus élményt nyújtott, és igazán jó benyomást tett rám Írország.

(Kolin)