Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Technikum

A Határtalanul! pályázati programnak köszönhetően a Barkóczy utcai 7.d és 7.E osztályos diákok tartalmas és élménygazdag 4 napos tanulmányi kiránduláson vehettek részt Erdélyben 2022. június 2-5. között. A kirándulás során számos történelmi, irodalmi és természetföldrajzi helyszínt felkerestünk, illetve 2 erdélyi magyar iskoláscsoporttal is volt lehetőségünk találkozni és közös programot szervezni. Az utazáson 47 diák és 5 kísérő tanár vett részt. A gyerekek a program helyszíneiről, hozzájuk kapcsolódó történelmi illetve irodalmi személyekről felkészültek, így út közben számos hasznos ismerettel is gyarapodott a résztvevő diákság. A kísérő pedagógusok valamennyien szaktárgyi tudással is rendelkeztek, így történelemből, természetföldrajzból és irodalomból további ismeretet, érdekességet tudtak hozzátenni a programelemekhez, látványosságokhoz. Az utazáshoz előkészítő és értékelő órák kapcsolódtak az iskolában, amelyek lehetővé tették a gyerekekben a kirándulásra való felkészülést, többek között a Székely Himnusz megtanulását, illetve hazatérve a látottak és tapasztaltak átbeszélését, tudatosítását.

A részletes beszámoló alább olvasható.

A videó a kirándulásról az alábbi linken érhető el:  https://m.facebook.com/watch/?v=746311693167938&_rdr

06. 02. -csütörtök

Csütörtökön reggel 6 órakor, az ilyenkor szükséges adminisztráció után (utaslista átadása, úti okmányok ellenőrzése) elindultunk a négynapos erdélyi kalandra a Határtalanul pályázat jóvoltából. Viszonylag gyorsan, kb. 2,5 óra alatt elértük a határátkelőhelyet, köszönhetően az autópályának. Az átkelés zökkenőmentesen zajlott, továbbindultunk első úticélunk felé. A tanulók önkéntes jelentkezése alapján utazásunk közben, illetve a meglátogatott helyszíneken kiselőadásokat hallhattunk, melyek során történelmi, irodalmi, földrajzi ismeretekkel gazdagodott a csoport.

Nagyvárad

A Sebes – Körös partján fekvő városban, mely Bihar megye székhelye, megtekintettük a Római katolikus székesegyházat, ahol egy iskolai ballagást is láthattunk.

A Római katolikus püspöki palotában I. (Szent) László királlyal kapcsolatos kiállítást és a hermáját csodálhatta meg a 48 diákból és 5 pedagógusból álló csoportunk. A parkban tett rövid séta után tovább indultunk következő állomásunk felé.

Nagyváradi látogatásunk után Torda felé vettük az irányt. A hosszú, közel 200 km-es utunkat egy Király-hágói megállóval terveztük. A domborzati adottságokra és a várható útviszonyokra előre felkészítettük diákjainkat, sofőrünk pedig kellő rutinnal vezette a buszt. Utazás közben nemcsak a hágó szerepéről hallhattunk érdekességeket a diákoktól, hanem az utunk során látott egyéb nevezetességekről, irodalmi és történelmi helyszínekről is. A kísérő pedagógusok, köszönhetően tanított tantárgyaiknak, kiegészítették a tanulókat. Kalotaszegen keresztülhaladva megismerkedhettünk a régió népművészeti, kulturális jelentőségével, áthaladva Bánffyhunyadon a tanulók a buszról megtekintették a település nevezetes épületeit, a cigánypalotákat.

Tordai sóbánya

A magyar történelmi helyek meglátogatása, a határon túl élő fiatalokkal való kapcsolatteremtés mellett, fontosnak tartottunk néhány ikonikus természeti képződmény felkeresését is. A többszáz évig működő sóbánya a Tordai-hasadék mellett az Erdélyi-medence egyik fő látványossága. A fárasztó lépcsőzés (13 emelet) és a tériszony jelentette kihívások ellenére a tanulók lelkesen és érdeklődve fedezték fel a bányát. A kiselőadások a sóbányászat történelme és technológiája mellett kitértek többek között a magyar történelemre, gazdaságra gyakorolt hatására is. A programot követően csepergő eső kísért vissza buszunkhoz.

Tordatúri-hasadék

Innen már csak a hosszú nap lezárásaként a Tordatúri-hasadék felkeresése volt hátra rövid utazást követően.

A diákok itt a mészkőhegységekre jellemző domborzati formákat és a víz erodáló hatását nézhették meg közelebbről. A hosszú utazás végén az esőtől csúszós talajon nem kockáztattuk meg a hasadékba való leereszkedést a diákokkal, de sikerült a napunk lezárásának egy méltó helyet találnunk az eredeti terveink szerint.

Szállásunkon, a tordatúri Paprika vendégházban jó szóval és meleg vacsorával várták csapatunkat. A vacsorát követően a másnapi, székelyudvarhelyi közös ünnepséget készítettük elő a diákokkal.

06. 03. – péntek

A korai reggeli és a csomagok bepakolása után diákjaink ünneplő ruhában szálltak fel a buszra, és mintegy 3 órás utazást követően megérkeztünk testvériskolánk, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskolába.

Székelyudvarhely

Az elmúlt években kialakult élő kapcsolat a két iskola között is indokolta azt a döntésünket, hogy közösen ünnepeljük meg a Nemzeti Összetartozás Napját. Mivel mindig más diákok találkoznak, ezért ez a személyes kötelék évről-évre erősödik. Az iskola folyosóin és termeiben a kollégáknak és a diákoknak alkalma nyílt baráti beszélgetésekre. A székely himnusz közös eléneklését és a tanulóink irodalmi műsorát követően a gyerekek saját készítésű ajándékkal és finom erdélyi kaláccsal kedveskedtek nekünk. A terveknek megfelelően vendéglátóinkkal együtt indultunk tovább Orbán Balázs sírjához Szejkefürdőre.

Szejkefürdő

A szejkefürdői programunk fő célja az Orbán Balázs sírhelyénél való tiszteletadás. A rövid megemlékezés után a diákok nemzeti színű szalagot helyeztek el a síron. A 16 székelykapun való áthaladáskor a gyerekek közelről is megnézhették azok jellegzetes faragásait. A székelyudvarhelyi iskolásokkal és tanáraikkal való közös séta a Mini Transilvania Park meglátogatásával végződött. A közel 2 órás program is remek lehetőséget biztosított a kötetlen beszélgetésekre, találkozásokra. Elköszönve vendéglátóinktól továbbhaladtunk Tamási Áron sírjához Farkaslakára.

Farkaslaka

A diákok a zarándoklat eseményét is bemutatták kiselőadásukban. Szerencsések voltunk, mivel Farkaslaka felé keresztalj alá rendeződött csíksomlyói zarándokcsoportok mellett is elhaladtunk.

A temetőben szalagfelkötéssel róttuk le tiszteletünket Tamási Áron sírja előtt, aki az Ábel trilógiával írta be magát közös irodalmi – történelmi emlékezetünkbe.

Korond

A nevezetes irodalmi emlékhelyet elhagyva Korond felé vettük az irányt. Rövid utazás után Józsa János fazekasmester portája előtt szálltunk le. A korábbi években szerzett pozitív élményeink alapján választottuk leszállóhelyként az idős mester házát, ahol a gyerekek bepillanthatnak egy valódi fazekasműhely életébe, illetve lehetőségük volt ajándékok vásárlására is a műteremhez hasonlító üzletben. A faluban továbbhaladva, a vidékre jellemző árusítóhelyek mellett sétáltunk, a rövid szabadidőt sokak kihasználták energiapótlásra is, hiszen a kora reggel kapott úticsomagok már erősen megfogyatkoztak. A település közepén a magyar tanítási nyelvű középiskola előtt álló „Erős várunk nékünk az anyanyelv" című térkompozíció előtt készítettük korondi csoportképünket, illetve az iskolánk tanulói által korábban állított kopjafát is bemutattuk a diákoknak.

A második és harmadik nap szálláshelye a
szovátai
Teleki Oktatási Központ volt, ahova 18 óra után értünk. A kipakolást, a szobák elfoglalását és a finom vacsorát követően még egy találkozó várt kis csapatunkra. A
Domokos Kázmér Iskolával
hosszú évek óta tartó baráti kapcsolatot ápol iskolánk. Meghívásuknak örömmel eleget téve egy kötetlen, esti programon volt szerencsénk részt venni. A szovátai kolléganő kalauzolásával értünk az iskolába. Az udvaron felállított máglya, a közös énektanulás, a frissen sütött fánk garancia volt az est további részének felszabadult, közös eltöltésére. Másnapi programunk ismét korán indult, ezért az egyébként remekül alakuló hangulatot megfékezve haza kellett indulnunk szálláshelyünkre. A hosszú és tartalmas napot fáradtan, de lelkileg feltöltődve zártuk.

06. 04. - szombat

 A kirándulás harmadik napjára terveztük a Békás-szoros és a Gyilkos-tó vidékének bejárását. Mivel az aznapi úticéljainkhoz át kellett kelnünk a Hagymás-hegység vonulatain, a Gyergyói-medencén, ezért ismét korai, 8 órás indulást terveztünk.

Gyilkos-tó, Békás-szoros

A diákok az előző napi ünnepélyes öltözetüket kényelmes, túrázásra alkalmas viseletre cserélték, hiszen több kilométeres túra várt ránk a szorosban. A Békás-szoros a Békás – patak által, a mészkőbe vájt szurdok, mely jelenleg a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része. A korábbi évekhez hasonlóan a Gyilkos – tó és a szoros között szálltunk le a buszról, hogy a szoros aljáig sétáljunk le, majd jöjjünk vissza autóbusszal a Gyilkos-tóhoz. A kb. 3 kilométeres távot kisebb csoportokban tettük meg. Minden diák figyelmét felhívtuk a lehetséges veszélyhelyzetekre, az elvárt magatartásra, hiszen a keskeny szurdokvölgy egyes részein az út mellett kell közlekedni. A gyerekek komolyan vették az instrukcióinkat, fegyelmezetten haladtak a szoros végén ránk váró buszunk felé. A visszaindulás előtt a Békás-patak 8-10 fokos vizében hűsítették magukat a bátrabbak.

Buszunkon ülve a tó felé újra megcsodálhattuk a természet alkotta csodákat. A Gyilkos-tó bemutatása után egy kb. másfél - két órás szabadprogram következett. A diákok, tanári kísérettel, csónakáztak, kürtős kalácsot, lángost, üdítőt fogyasztva sétáltak a különleges helyszínen.

Hazautunk Gyergyószentmiklóson át vezetett, ahonnan rövid megálló után indultunk szálláshelyünk felé. Mivel egy órával a tervezett vacsoraidő előtt érkeztünk haza, egy rövid pihenő és a vacsora után még jutott energia egy esti szovátai sétára is. A Medve-tó körüli séta közben is meghallgattunk egy rövid ismertetőt. Már sötétedett, amikor visszaértünk szállásunkra, a Teleki Oktatási Központba. A csütörtök óta eltelt időben a közös élmények láthatóan összekovácsolták a 48 főből álló diákcsoportot. Az esti program méltó befejezése volt a közösen eltöltött napoknak.

Hosszú út állt még másnap előttünk egy kolozsvári városlátogatással és király-hágói megállóval, ezért mindenki igyekezett hamar elaludni.

06. 05. -vasárnap

A szokásos 8 órás indulás a csomagolás, összekészülődés és a szobák ellenőrzése miatt egy fél órát csúszott, de a nap folyamán ezt sikerült „behoznunk".
Izgalmas napnak néztünk elébe, sok utazással, Erdély második legnagyobb városának meglátogatásával, illetve Közép-Európa egyik legnagyobb temetőjének felkeresésével. Csakúgy, mint csütörtök reggel, a diákok útiokmányait még induláskor ellenőriztük.

Kolozsvár

Közel háromórás utazás várt ránk, elköszöntünk Székelyföldtől és a sóvidéktől. A pályázati program írásakor fontosnak tartottuk, hogy az útvonal kínálta számtalan lehetőség közül a lehető legszínesebb programot állítsunk össze. Első állomásunk, egy különleges helyszín, a Házsongárdi temető volt. Európa egyik legrégebbi és egyik legnagyobb sírkertjében különleges élmény volt megtalálni a magyar irodalom nagyjait, történelmi magyar családok mauzóleumait.

Sétánkat folytatva a város főterére érve, a diákok egy nemzetközi nagyváros nyüzsgő központjában találták magukat. A Szent Mihály-templom, mely Erdély második legnagyobb temploma, méretével és megjelenésével még az egri Bazilika szomszédságában tanuló diákjainkat is lenyűgözte. A Mátyás-szobor előtt egy újabb csoportképpel gazdagítottuk emlékeinket. A templom meglátogatását követően diákjainkkal átsétáltunk Mátyás király szülőházához is.

Tekintettel a forró kora nyári napra egy fagylaltozással egybekötött rövid belvárosi sétával zártuk kolozsvári programunkat. Körültekintő egyeztetést követően, buszunkra a templom mellett tudtunk felszállni, mely csak rövid ideig tudott megállni a belvárosban.

Körösfő

Az 1. számú főúton, a magyar határhoz közeledve megérkeztünk a kirándulás utolsó állomásához, a Körösfői református templomhoz. Itt rövid várakozás után, megérkezett a templom gondnoka, aki bemutatta a templom kalandos történetét, a templomban található híres Rákóczi szőnyeget, a míves kazettás mennyezetet és mesélt nekünk a község jelenlegi hitéletéről is. A magunkkal hozott adomány átadása után a négyórás misére hívó harangszó kísért vissza minket buszunkhoz.

Hazaút

Kalotaszegen és az idefelé már megismert úton buszoztunk a határ felé áthaladva Bánffyhunyadon, újra rácsodálkozva a cigánypalotákra. A király-hágói rövid megállás után magunk mögött hagytuk a történelmi Erdély területét, majd Nagyváradot is elhagyva a határ felé vettük az irányt. Magyarországra érve örömmel jutott eszünkbe az egyórás időeltolódás, mely a napi utazásunk idejét „lerövidítette". Az este nyolc órai megérkezés nemcsak egy újabb 12 órás, tartalmas, érdekes, de igen fárasztó napot zárt le, hanem négynapos kalandunkat is „Erdélyországban".