*public.site.jump_to_content*

Ismerjék meg a Gyakorló iskolalelkészét!

Kedvence Shrek, első végzettsége bolti eladó és nagyon kedveli a húst…

 

Intézményünk, a Gyakorlóiskola néhány éve katolikus fenntartású intézménnyé vált. Vagyis a fenntartónk továbbra is az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, akinek a fenntartója viszont az Egri Érsekség.

 

Az egyik változás az lett – a többi között -, hogy egy iskolalelkészt egyre gyakrabban láthatunk az iskolában, aki mára már szerves részévé vált mindennapjainknak. Ő Kovács József atya. Kedves személyisége, fiatalos attitűdje, modern világszemlélete hamar népszerűvé tette őt a Gyakorló közössége körében. Azonban az iskolai rendezvényeken, a miséken, lelki napokon, áhítatokon láthatjuk, hallhatjuk őt, de nagyon sokat nem tudtunk meg róla eddig. Ennek az írásnak kettős célja van: hozza közelebb az atyát hozzánk, ismerkedjünk meg vele, mint emberrel. Továbbá, hogy a legnagyobb katolikus ünnep előtt adja át üzenetét a húsvét szellemiségével kapcsolatban mindannyiunknak.

 

Kérem tehát a kedves olvasót, fogadja Kovács József atya nyitott személyiségét, őszinte gondolatait olyan szeretettel, ahogyan főtisztelendő úr fogadta a felkérést erre az interjúra.

 

-Józsi atya! Megtudhatjuk, hol születtél, hol nevelkedtél? Hol teltek a gyermekéveid?
-Győr-Moson-Sopron vármegye Kapuvár városában születtem, és a Rábaközi Mihályiban nevelkedtem, ahova a mai napig vissza-, azaz hazajárok szüleimhez. 

 

-Azt gondolom, akkor Mihályiban járhattál óvodába is. Emlékszel, hogy mi volt a jeled az óvodában?
-Természetesen, szerintem ezt az információt senki nem felejtheti el. Az óvodai jelem most kiváltképp aktuális, hiszen hímes tojás volt.

 

-A keresztnevednek van hagyománya a családban? Kedveled a József nevet?
-Szeretem a nevemet, sőt azt is mondhatom, hogy a személyemet is tükrözi. Alapból hagyománya van családunkban, mert visszamenőleg generációkon keresztül, minden elsőszülött fiú nálunk Kovács József. Annyiban lett változás az én esetemben, hogy megkaptam a Krisztián nevet is második keresztnévként. De ezt csak a sok adminisztratív feladat ellátásánál "használom" hitelesítés miatt, hosszabban kell aláírnom a papírokat :) 

 

-A neved héber eredetű, jelentése pedig, hogy "Isten megnöveli" vagy "Isten hozzáadja a javakat". Azt tartják, hogy aki a József nevet viseli, felelősségtudatos, békességre törekvő, erős akaratú, nagy munkabírású, és rendelkezik vezetői képességekkel is. Ilyen ember vagy te? Melyiket tartod magadra nézve igaznak, vagy teljesen valótlannak?
-Úgy gondolom majdnem mindegyiket „magamra vehetném” a felsoroltak közül. Akár mint ember, vagy mint pap is, de a békességre törekszem minden téren. Felelősségteljesen végzem a hivatásbeli és egyéb munkámat is. Mivel eléggé sokrétű a munkám (plébánia, Bazilika, iskolák, kórház…stb), így nagy munkabírású személy is vagyok.

 

-Ha már keresztnév, hadd tudjuk meg, mikor kereszteltek? Tartod-e a kapcsolatot a keresztszüleiddel, milyen gyakran tudod őket Győr-Moson-Sopron vármegyében meglátogatni?
-1984. január 6-án volt a keresztelőm, Mihályiban a Szentháromság plébániatemplomban. A mai napig, ha otthon mutatok be szentmisét, hálát adok a keresztség szentségéért. A keresztszüleimmel rendszeresen tartom a kapcsolatot, amikor tehetem, meglátogatom őket, s rendszeresen beszélünk telefonon is.

 

-Régebben a keresztszülő volt az a személy, aki a keresztény közösségek szokásai szerint segítette a gyermek neveltetését. Akár azt is jelentette, hogy a szülők halála (és a rokonok alkalmatlansága) esetén a keresztszülők vették magukhoz az elárvult gyereket. Megítélésed szerint a XXI. században milyen jelentősége van a keresztszülőségnek?
-Mindenképpen a keresztény példaadás! Nem győzöm hangsúlyozni lelkipásztorként, hogy mind keresztszülőt, mind bérmaszülőt úgy érdemes választaniuk a szülőknek, hogy a kérdésben felsoroltak legyenek rá jellemzők, de főként hogy a keresztény életbe bevezesse, segítse a gyermeket, akinek a keresztszülője lesz. Viccesen úgy is szoktam mondani: „ne a pénztárcáját nézzék az illetőnek a választás során”.

 

-Jártál-e hittanórára általános iskolás korodban? Tudsz-e felidézni egy emlékezetes történést a hittanóráról?
-Nem egyházi iskolában végeztem a tanulmányaimat. A hittanóra akkor nem tartozott a kötelező vagy választható tantárgyak közé. Mégis heti egy órában az órarendbe volt beépítve a felekezeti hitoktatás. 14-en voltunk egy osztályban, amiból négyen evangélikus, 10-en pedig katolikus hittanra jártunk. érdekesség talán, hogy ebből az osztályból ketten is katolikus papok lettünk. Nagyon jó lelkipásztorom és hitoktatóm volt mindvégig, akiknek a személyes élete, példája nagy hatással volt rám. Az emberszeretetük vonzó volt számomra. Emlékszem, az akkori lelkipásztorom a liturgia ismeretén keresztül szerettette meg velem Jézust. Közel 30-40-en ministráltunk akkoriban. Nem volt olyan katolikus fiú, aki nemet mondott volna eme szép oltárszolgálatra. Megtisztelő volt, ha a falu papja mellett lehettünk a szentmisék vagy akár a temetések alkalmával.

 

-Mikor érezted az elhívást? Mit szóltak a szüleid, a környezeted, amikor elárultad nekik, hogy katolikus pap szeretnél lenni? Mert bár az osztályodból ketten is papok lettetek, de azért nem ez a leggyakoribb hivatás, amit általánosságban választanak a diákok.
-A mai napig jól emlékszem a hivatásom kialakulására, fejlődésére. 19 éves lehettem, amikor magamban már nyugodt szívvel ki tudtam mondani erre a szolgálatra az igent.  Szüleim közül édesanyám volt az, aki maximálisan támogatott, elfogadta és segített minden téren abban, hogy pap lehessek. Édesapámnak eleinte nagy nehézséget jelentet ezzel azonosulnia, de ma már ő is elfogadta, és úgy érzem, büszke is rám emiatt.

 

-Hogyan emlékszel vissza, miket mondtak a támogatók és a célodat ellenzők?
-Hálát adhatok a Jóistennek, hogy több volt az olyan ember, aki inkább bátorított, lelkesített, támogatott, imádkoztak értem, hogy pap lehessek. Sőt, azt mondhatom, hogy a mai napig érzem ezt. Persze voltak, vannak, akik ez ellen, - ha nem is beszélnek -, de utalnak valamilyen formában a papságom vagy az egyház ellen. Ilyenkor mindig eszembe jutnak Jézusnak az apostolokhoz intézett szavai: "Ha engem üldöztek, mondja az Úr Jézus, akkor titeket is üldözni fognak.... Nem nagyobb a tanítvány, mesterénél... Senki sem lehet próféta a maga hazájában...."

 

-Isten segedelmével mégis pap lehettél. Hol és mikor szenteltek pappá? Milyen szolgálatokat láttál el eddig?
-2014-ben szenteltek pappá az Egri Bazilikában. Ez volt életem legszebb, legboldogabb pillanata. Első állomáshelyem Jászapáti és a hozzátartozó fíliák (a plébániához tartozó lelkipásztori helyek – a szerk.) voltak, Jászszentandrás, Jászkisér és Jászivány települések. 2018-tól Miskolcon a Mindszenti plébánián teljesítettem szolgálatot és 2022-től az Eger Belvárosi plébániára kerültem. Érdekesség a szolgálati helyeimben, hogy mindvégig az adott helyek katolikus iskoláinak voltam lelkipásztora. (Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola és a Jászapáti Szent Imre Katolikus Általános iskola; a miskolci Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Óvoda, s jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorló Intézményének lelkipásztora) Immáron 10. évemet szolgálom ilyen formában, mint pap és iskolalelkész.

 

-Milyen kardinális különbségeket tudsz megemlíteni a jász és hevesi emberek identitása, életszemlélete között?
-Elmondhatom, hogy mind származási, mint szolgálati helyeimből kifolyólag érződik, hogy más-más embertípusok, közösségek vannak. Igyekszem mindenhol csak a jót megtapasztalni, s arra emlékezni, szívemben hordozni.

 

-Főtisztelendő úr a titulusod. Ez konkrétan mit jelent?
-Ha szó szerint szeretném értelmezni, finoman, latinról lefordítva: akit tisztelni kell. Ez az egyházi személyek hivatalos megszólítása. Nem azért kell tisztelni, mert esetleg különb ember lenne, hanem mert a hivatala, hivatása teszi azzá, azaz az Isten emberévé, az egyház küldöttjévé.

 

-Ha mégsem pap leszel, akkor most mivel foglalkoznál szerinted?
-Eredetileg élelmiszer-, vegyiáru eladó, azaz kereskedő a civil szakmám, végzettségem. Mivel szerettem a szakmámat, úgy gondolom, továbbra is benne lennék, főként, mint vállalkozó.

 

-Milyen szerepe van ma a pénznek? Emlékszel, milyen munkáért kapatad életed első fizetését?
A pénz egy jól elvégzett munka jutalma. Már Krisztus Urunk is hangsúlyozta: „Méltó a munkás a maga bérére!” (Lk 10,7) Emlékszem, gyerekkoromban, amikor ministráltunk temetéseken, az idős lelkipásztorunk mindig egy kis zsebpénzzel honorálta a plusz szolgálatunkat. Akkoriban „Rákóczi barna” papíralapú 50 forintost kaptunk, s bizony örültünk is neki, mert 3 gombóc fagyit kaptunk érte. 😊

 

-Most arra kérlek, Józsi atya, válaszolj röviden az alábbi kérdésekre, nagyon gyorsan, gondolkodás nélkül. Mondd, ami elsőre eszedbe jut!

Mi a kedvenc...
*színed? Bíbor és (a) fekete :)
*zenéd? klasszikus, szakrális, rock és a könnyűzene. Szívesen hallgatok Bachtól, Beethoventől, Mozarttól különféle műveket, de Paul McCartney, Bon Jovi, a V.I.P, a TNT és például az Első emelet is gyakran forog nálam.
*meséd? Hosszú lenne a lista, de például nagyon kedvelem a Vukot, a Magyar népmeséket, a Tom és Jerryt, de szívesen néztem a Mézga családot, a Mekk Eleket, csakúgy, mint a vasárnapi Walt Disney mesefilmeket. Ha ettől frissebb alkotásokra gondolsz, akkor a mai időkből a Cocot, a Jégkorszakot vagy a Shreket nézem a legszívesebben.
*ételed? Húst hússal. Sajnos. Speciális, amolyan "lábról levehető vagyok" a rántott hús sült krumplival, tejfölös uborkasalátával :)
*templomod? Mihályi Szentháromság templom. (Szerintem minden embernek a szülőfaluja temploma a legszebb, ha gyakorolja a vallását, ha nem.) Nyilván, mint pap, a szolgálati helyeim templomait is szívemben hordozom, s gyönyörködök bennük.
*településed? Ez az előző válaszhoz hasonló: a szülőfalum, Mihályi. De mindenhol, ahol szolgálok, igyekszem otthonra lelni. S így is emlékezem vissza az eddigi szolgálati helyeimre: otthon voltam.
*női neved? Borbála (édesanyám neve), Rozália, Magdolna (nagyanyáim után), az Andrea, a Katalin.
*ünneped? Karácsony és húsvét.

 

-Mi jut eszedbe, főtisztelendő úr, ha azt hallod:

 

*szerelem: a legszebb érzés, dolog, amit a Jóisten adhatott az embernek. Csodálatos dolog, amire nevelni és bátorítani kell a felnövekő nemzedéket. Volt szerencsém nekem is megtapasztalni, megadatott nekem is, nem is egyszer!😊 Hálás vagyok ezért. Így tudom, hogy papként miről mondok le, amikor Istent választom. S ez utóbbi a legfontosabb nekem.
*vers: a lélek szava, sóhaja, érzelmi világa, ami szavakban leírható, kimondható. Magam is kedvelem a verseket, ha a legkedvesebbet akarom megjelölni, akkor Reményik Sándor: Lámpagyújtogató című verse jellemez engem leginkább.😊
*szegénység: ez egy valós jelenség! Tudatosítanunk kell, hogy csak együtt, összefogva tehetünk ez ellen a magunk környezetében. Keresztényként mindig szem előtt kell tartanunk Jézus tanítását a szegénységgel kapcsolatosan!
*öröm: ez a keresztény élet értelme! Jézus tanításának igazi üzenete: Örömhír =evangélium! Ezt kell továbbadnunk a világnak! Legutóbb egy régen látott személy látogatásának örülhettem, akivel 22 év elteltével újra találkoztunk, beszélgettünk. Úgy, mint anno… Hála ezért az Úrnak!

 

-Hamarosan a katolikus egyház legszentebb ünnepe, a húsvét köszönt ránk. Te személyesen hogyan, hol ünnepled?
-Szolgálattal töltöm, a hívek üdvösségéért. Gyóntatással, szertartások megünneplésével. Itt Egerben töltöm ezeket a napokat, de az ünnep másnapján hazamegyek a szüleimhez, a falumban is mutatok be szentmisét.

 

-Mit üzen a ma emberének a húsvét?
-Meg vagyunk váltva: bűneinktől, az örök haláltól. Isten végtelenül szereti az embert, Krisztusban!

 

-A néphagyományok közül, amelyek a húsvéthoz kapcsolódnak, melyik a személyes kedvenced, és miért?
-Természetesen a húsvét hétfői locsolás. Gyermek- és ifjúkorom szép emlékei közé tartozik. A mai napig igyekszem a környezetemben élő lányokat, hölgyeket e kedves szokással megajándékozni.

 

-Mit üzensz az ünnep közeledtével a Gyakorló közösségének, szüleiknek?
-Merjék megülni, megtölteni a húsvétot az eredeti üzenettel: Jézus győzött a halál és a bűn felett! Feltámadásával megszerezte nekünk az ÉLETET! Ez az Örök Élet a mi célunk!
Allelujás ünnepeket kívánok a feltámadt Úr erejével, minden kedves kollégának, diáknak, családnak, olvasónak!

 

(márkusrzs)