Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános,
Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet
Ciao Italia!!

Egy hete vasárnap, - őszintén mondhatom – mindenki, élete egyik legjobb élményébe vágott bele. Mi, a 12. évfolyam már egész nyáron a közös olaszországi utazásra gondoltunk, és az utolsó hetekben tűkön ülve vártuk az indulást. Éjfél körül, miután elbúcsúztunk a szüleinktől és bepakoltuk a hatalmas bőröndjeinket a buszokba, elindultunk a suli udvaráról.
Hétfőn délelőtt érkeztünk meg Cavallinóba, a kempingünkbe és mindenki örömére végre átvettük kis házaink kulcsát. Gyors kipakolás után egyből mentünk is a hatalmas homokos strandra, ahol végre fürödtünk és napoztunk.

Miután kiélveztük az első napot a parton - nem voltunk híján a medúzacsípéseknek - elbuszoztunk a cavallinó-i vásárba. Itt mindenki csillogtatta az angol tudását, mivel az eladók kifejezetten szeretnek alkudozni és persze ebben mi is partnerek voltunk. Harmadnap egy elég zsúfolt program várt ránk. A napot egy órás hajókázással kezdtük - a csodálatos Velencébe, ahol szabadon élveztük a város szépségeit.

 

A mi kis csapatunk gondolázással töltötte az idejét, majd egy nagyon hangulatos étteremben, igazi olasz pizzát ebédeltünk. A program végén újra hajóra szálltunk és Muránóba vezetett az utunk, az egyik híres üveggyárba. Miután bepillantást nyertünk az üvegfújás rejtelmeibe és a szánk is tátva maradt milyen precizitással készülnek a tárgyak, mentünk is tovább a csodás Buránó szigetére, ami a csipkéről híres.

 

Személy szerint a kedvencem lett a színes kis házikóival és az igazi, olasz temperamentumos embereivel. Csütörtökön Júlia városát, Verónát vettük be, ahol megnéztük az Arénát és a Shakespeare-i darab leghíresebb helyszínét - Júlia erkélyét. Egy kisebb vihar sem szegte kedvünket Sirmiónéban, ahol még motorcsónakozni is volt alkalmunk a Garda tavon.

 

 

Utolsó helyszín aznapra Padova volt, ahol egy igazán mesés templomot csodáltunk meg. Teljesen kifáradva értünk haza, de nem bánkódtunk, mivel innentől kezdve két napig csak pihenés várt ránk a tengerparton.

 

 

Miután kibuliztuk magunkat, sajnos elérkezett a vasárnap. Össze kellett csomagolnunk és szomorúan gondoltunk bele, hogy véget ért a kirándulásunk, másnap már iskolába kell mennünk.
Bátran kijelenthetjük, hogy az osztályunk még összetartóbb, egységesebb lett ennek az élményekben gazdag tanulmányútnak köszönhetően.
Köszönet az iskolának ennek a remek kirándulásnak a megszervezéséért!